Észlelt stressz és kiégés
A stressz testi és érzelmi válasz olyan elvárásokra, amelyek meghaladják a pillanatnyi megküzdési forrásokat. A PSS-10 skálát 1983-ban Sheldon Cohen pszichológus fejlesztette ki, és az észlelt stresszt méri – vagyis azt, mennyire érezted terhelőnek, kiszámíthatatlannak és irányíthatatlannak az életedet az elmúlt hónapban, nem pedig a tényleges eseményeket.
A kiégés („burnout”) valami más. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ICD-11 osztályozásban olyan jelenségként írja le, amely a munkahelyi, tartósan megoldatlan stresszből ered, és amelyre a kimerültség, a munkától való érzelmi eltávolodás és a csökkent hatékonyság érzése jellemző. A WHO meghatározása szerint a kiégés nem betegség, hanem foglalkozási jelenség – az általános stressztől főként a tartama és a munkához való kötődése különbözteti meg.
A stressz gyakori jelei
A stressz gyakran több szinten egyszerre jelenik meg: testileg (izomfeszültség, fejfájás, fáradtság, alvászavarok, emésztési panaszok), érzelmileg (ingerlékenység, túlterheltségérzés, hangulatingadozás) és a viselkedésben (nehezebb összeszedni a gondolatokat, halogatás, a megszokottnál több kávé, cigaretta vagy alkohol).
A jelek mindenkinél kicsit mások, ezért a PSS-10 skála szélesebben van megalkotva – nem egyes tünetekre kérdez rá, hanem az elmúlt hónap általános irányíthatósági és kiszámíthatatlansági érzésére. A magas pontszám tehát nem mutatja meg, melyik tünet a legkifejezettebb, hanem azt, mekkora az általános teher, amelyet érzékelsz.
Mit tesznek az emberek általában, és mikor érdemes orvoshoz fordulni
Az irányelvek és az egészségügyi szervezetek a stresszel való megküzdés gyakori szokásaiként a rendszeres alvásrendet, a szabadtéri mozgást, a munka közbeni szüneteket, a koffein és az alkohol korlátozását, valamint a közeli személyekkel vagy pszichológussal folytatott beszélgetést említik. Ezek általános szokások, nem útmutatás arra, minek kell működnie éppen nálad.
Ha a stresszérzet több héten át tart, hatással van az alvásodra, a kapcsolataidra vagy a munkádra, vagy ha szorongás vagy lehangoltság jelei társulnak hozzá, érdemes orvossal vagy pszichológussal beszélni. A szorongás (anxietás) külön téma, amelyet a szakemberek más kérdőívekkel értékelnek, például a GAD-7-tel; akut szorongásnál vagy önsértésre irányuló gondolatoknál azonnal hívd a 112-t.
Gyakori kérdések
Mit jelent a stressz teszt magas eredménye?
A PSS-10 skálán elért magas pontszám azt jelenti, hogy az elmúlt hónapban az életed gyakran tűnt kiszámíthatatlannak, irányíthatatlannak és túlterhelőnek. Nem az egészségi állapot értékelésére szolgáló eszköz, hanem jelzés arra, hogy talán itt az ideje egy beszélgetésnek orvossal vagy pszichológussal.
Mi a PSS-10?
A PSS-10 (Perceived Stress Scale) egy kérdőív, amelyet 1983-ban Sheldon Cohen pszichológus fejlesztett ki az észlelt stressz mérésére. 10 kérdésből áll az elmúlt hónap érzéseiről és gondolatairól, az eredmény pedig egy 0 és 40 közötti szám.
Mi a különbség a stressz és a kiégés között?
A stressz a terhelésre adott rövid ideig tartó válasz, a kiégés pedig az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint hosszan tartó foglalkozási jelenség, amely a munkahelyi, tartósan megoldatlan stresszhez kötődik.
Mikor forduljak orvoshoz stressz miatt?
Ha a stressz több héten át tart, zavarja az alvást vagy a mindennapi életet, vagy ha szorongás vagy lehangoltság jelei társulnak hozzá, érdemes orvoshoz vagy pszichológushoz fordulni. Akut szorongásnál vagy önsértésre irányuló gondolatoknál azonnal hívd a 112-t.
A stressz teszt ugyanaz, mint a szorongás teszt?
Nem. A PSS-10 az általános észlelt stresszt méri, a szorongás (anxietás) pedig külön jelenség, amelyet a szakemberek más kérdőívekkel értékelnek, például a GAD-7-tel. Kifejezett szorongásos jeleknél egyeztess orvossal.
Források
- Cohen S és mtsai – A global measure of perceived stress (1983)
- WHO – Burn-out an occupational phenomenon (ICD-11)
- NHS – Stress
- WHO – Stress (Questions and answers)
Frissítve: 2026. október
Tájékoztató jellegű teszt, nem helyettesíti az orvosi tanácsot.